„Az volt a pokol legszörnyűbb bugyra! A legrosszabb hely, ahol valaha jártam!” – hangzott egy katona visszaemlékezésea II. világháború egyik legvéresebb csendes-óceáni csatájáról.Azonban abból a vérontásból és káoszból bontakozott ki a megdöbbentő hősiesség és elképesztő hit története.

A Japántól dél-nyugati irányban 600 km-re lévő Okinawa stratégiai jelentőségű volt a II. világháború idején. A sziget tökéletes helyszínt kínált az Egyesült Államok csapatainak Japán megtámadásához és a csendes-óceáni háború befejezéséhez.

Habár Okinawa csak Los Angeles méretű, lerohanása mégis lehetetlennek bizonyult. A szigetet a japánok nagyon megerősítették, és a katonák titkos bunkerekbe rejtőztek a tüzérségi ágyúk elől.

Az amerikai és japán csapatok között helyezkedett el a Maeda szirt, egy 110 méter magas hegygerinc, amely Okinawa sziget legnagyobb részén végighúzódik. A sziget elfoglalásához először ezen kellett átjutniuk az amerikaiaknak. A katonák Fűrészfog-gerincnek (Hacksaw Ridge-nek) nevezték.

Ezen a hegygerincen történt, hogy egy szerény szanitéc olyan bátorságot tanúsított és hőstettet vitt véghez, amiért megkapta a Kongresszusi Becsület Érdemérmet (Medal of Honor), a legmagasabb fokozatú amerikai katonai kitüntetést.

Desmond Doss a virginiai Lynchburgben született és nevelkedett. Egy Newport News-beli hajógyárban dolgozott, és munkája miatt mentességet kaphatott volna a katonai szolgálat alól. Ő azonban önként jelentkezett hazája védelmére; 1942-ben sorozták be. Mielőtt a 77. gyalogsági hadosztály 307. gyalogsági ezredének Orvosi Osztagával megérkezett Okinawa szigetére, már más csendes-óceáni helyszíneken is szolgált, pl. Guamon és Leyte-n.

Doss mélyen hívő ember volt. Otthonának falán egy kép lógott a Tízparancsolatról. A „Ne ölj!” (6. parancsolat) mellett illusztrációként Káin állt testvére, Ábel élettelen teste felett. Desmond gyakran feltette a kérdést: „Hogy tud egy testvér ilyet cselekedni?” Amikor belépett a hadseregbe, elhatározta, hogy mindent megtesz azért, hogy életeket mentsen, ne pedig kioltson, így nem volt hajlandó fegyvert fogni. A hadseregben a fegyveres szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadók csoportjába sorolták, ő azonban lelkiismereti okokból együttműködőnek hívta magát. Kész volt hazáját szolgálni, de életeket kioltani nem.

Sőt: Doss mind a tíz parancsolatot megtartotta, beleértve a negyediket is, ami a hét hetedik napjának (a szombatnak) megtartásáról szól. „Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat, de a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot ne tégy azon se magad … Mert hat nap alatt teremtette az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugodott. Azért megáldotta az Úr a szombat napját és megszentelte azt.” (II.Móz. 8-11). Egész éltében a Hetednapi Adventista Egyházhoz tartozott, azokhoz a hívőkhöz, akik komolyan vették Isten hívó szavát, és megtartották mind a tíz parancsolatot.

Azonban hazaszeretetét és Isten iránti elkötelezettségét nem vette jó néven néhány katonatársa , akik nem tisztelték a szerény Biblia-olvasó hívőt. Doss közlegény számára a kaszárnya az állandó megaláztatás színhelye volt. Rendszeresen sértegették, megalázták és bántalmazták csapattársai. Néhány katonai vezető azt állította, hogy szellemileg alkalmatlan a szolgálatra, így próbálták eltávolítani a hadseregből. De véleményük Desmond Dossról hamar megváltozott, amikor Istenbe vetett hite és elkötelezettsége felfedte jellemének mélységét.

Amikor a katonák által megtapasztalt szörnyű vérontás a gyalogságot meghátrálásra késztette, Doss közlegény a Fűrészfog-gerincen maradt, és ellátta a sebesült amerikai katonákat. Intenzív golyózápor közepette kereste meg a sebesülteket, a szakadék szélére cipelte őket és egy kötél segítségével biztonságos helyre engedte le a katonákat. A Kongresszusi Becsület Érdemérem felirata szerint 75 katonát mentett meg teljesen egyedül Hacksaw Ridge-n. A jelenlévők állítása szerint legalább százat.

Minden egyes gyalogos biztonságba helyezése után imádkozott, mielőtt visszament a golyózápor kellős közepébe: „Uram, segíts még egyet megmenteni!” Elkötelezte magát mások életének megmentése mellett, még ha ez közben saját életének veszélyeztetésével járt is. Ez volt a bátorság legfigyelemreméltóbb megnyilvánulása , amit csatamezőn valaha is tapasztaltak.

Miután Doss is megsérült egy közelében felrobbant kézigránáttól, ellátta saját sebeit, és 5 órán keresztül várt a hordágyra. Nem hívott segítséget, mert nem akarta veszélyeztetni más katonák életét. Amikor a sebesültvivők biztonságos helyre vitték, leszállt a hordágyról, hogy helyét egy komolyabban megsérült katonának adja át. Miközben újra a sebesültvivőkre várt, egy mesterlövész golyója eltalálta, és összeroncsolta a karját. Egy fegyver nyelét sínként használva biztosította a karját, és közel 300 méter távolságot kúszva ért biztonságba.

Amikor Harry S. Truman elnök átnyújtotta neki a Kongresszusi Becsület Érdemérmet, azt mondta neki, hogy „ez sokkal nagyobb megbecsülést jelent, mint elnöknek lenni”.

Desmond Doss sokszor kijelentette, hogy Istenbe vetett hite tette lehetővé számára, hogy megtegye azt, amit mások lehetetlennek tartottak. Minden nap olvasta a Bibliát és imádkozott Istenhez. Minden nap Istennek kötelezte el magát, az Ő irányítását és erejét kérte, és erőt ahhoz, hogy alá tudja rendelni magát akaratának.

Desmond Doss soha nem viselt fegyvert, de nem ment csatába védtelenül. Egyetértett Pál apostollal,: „Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem embertől származnak…” (2Kor 10:4). Mindig bízott Istenben. Amikor katonatársai kiközösítették, amikor cselédmunkát osztottak rá, amikor nem engedték eltávozásra, mert saját elveihez ragaszkodott, amikor mások megmentése érdekében veszélynek tette ki magát, vagy amikor egy távoli országban megsérült, hitt Isten szavában, és a menny Istene volt reménysége és erőssége.

A háború során Doss egészsége megrendült. Tuberkulózis miatt egyik tüdejét és öt bordáját eltávolították. Sok éven keresztül süketként kellett élnie egy orvosi kezelés komplikációi miatt. Később implantátum segítségével nyerte vissza a hallását. Mégis, Desmond Doss annak szentelte az életét, hogy Istenbe vetett hitének történetét megossza az emberekkel. Vonakodott attól, hogy Hollywoodban megfilmesítsék az életét, mert attól félt, hogy őt és cselekedeteit kezdik majd dicsérni az emberek, s ezt Istenbe vetett hitével összeegyeztethetetlennek tartotta.

A háború után Desmond Doss a következőt nyilatkozta: „Nem tudtam, hogyan fogom végigcsinálni. Azért szeretem Istent dicsőítő történetként elmesélni, mert „emberi szemszögből”, a valóság ismerete alapján nem szabadna itt lennem”.

„Emberi szemszögből” …. – de Doss története a hit története. Egy átlagos ember története, aki bízott a mindenek felett álló Istenben, és elképzelhetetlen dolgokra tette képessé.

Hollywood megmutatja mindenkinek Desmond Doss történetét (A fegyvertelen katona, rendezte Mel Gibson, 2016.). A szerény katona hőstettei már ismertek a világ számára, és sokakat arra késztettek, hogy megújítsák hitüket, vagy kapcsolatba kerüljenek azzal az Istennel, akit Doss szolgált.

Vajon Isten rád is vár, hogy hívő ember legyél? Kezdésnek fogadd el Jézus Krisztust személyes Megváltódnak. Ismerd meg Istent, olvasd a Bibliát, és személyesen is beszélj Hozzá imádság formájában. Isten azután hihetetlen dolgokat fog megtenni a te életedben is, ahogy Desmond Doss-éban is megtette.

Doss 2006-ban halt meg. Szilárdan és erősen hitte, hogy Jézus hamarosan visszatér a földre, és feltámasztja a halálból mindazokat, akik haláluk pillanatában is Benne hittek. (János 6:40) Te is ezek között az emberek között lehetsz. Istenbe vetett hit által ugyanabban a bizonyosságban élhetsz, amiben Desmond Doss is élt, és az örökkévalóság távlata nyílik meg előtted reménnyel a szívedben.

 

Linkajánló: fegyvertelenkatona.hu

Borítókép: © 2016 Summit Entertainment , LLC

hacksaw